A ma preferált érték a nagyon egyedi látás, a meghökkenteni tudás. Aki ezekkel a képességekkel rendelkezik, (és természetesen megfelelő kapcsolatokkal) ő lesz a sztárolható művész, akinek a munkáit csillagászati árakon lehet majd eladni. Közösségi értéke így természetesen soha nem lesz az ilyen munkáknak, hiszen az alkotójuk eleve ki van emelve mindenfajta közösségből.
Ettől a ma megváltoztathatatlannak tűnő tendenciától eltérni csak azok tudnak, akiknek eleve esélytelen bekerülniük bármilyen üzleti alapon működő galériába, körbe, szervezetbe. Vagyis a függetlenek, akiket nem a pénz motivál alkotás közben, csupán a kíváncsiság, az alázat, a lelkesedés. A fentieket viszont nekik is tudomásul kell venni, de nem szabad, hogy döntéseikben bármilyen mértékben befolyásolja őket.
Nekik viszont újra kell gondolniuk az egész művészettörténetet. Ugyanis nem lehet nem tudomást venni róla, hogy eddig miket alkottunk, hisz bármerre járunk beléjük botlunk, gyönyörködtetnek, elgondolkodtatnak. Az amit eddig produkált az emberiség a képzőművészet téren, nem biztos, hogy folytatható utat ígér a mai kor alkotóinak. Itt a fejlődés nem mondható lineárisnak, mint például a tudományok területén. Bizonyos stílusok kapcsolódhatnak hatalmi elitekhez. Természetes, ha azok bukásával a hozzájuk köthető művészeti stílusok is hanyatlani kényszerülnek.
Nagyon sok oka van egyes művészeti korok megszűnésének, de tény hogy megszűnnek és attól kezdve a hasonló stílusjegyekkel operáló művész nem lesz olyan hiteles, mint azok akik a virágkorban alkottak. A hanyatlás okai nagyon alaposan feltérképezhetők. Nem mondható el viszont ugyanez az új korszakok megszületéséről. Márpedig ez sokkal izgalmasabb történet lehet, mert talán ma is aktuális.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése