Lehetne az is a cím, hogy zenészek előnyben. Irigykedve hallgatom szabad időmben a Bartók Rádiót. Nem vagyok műértő, de nagyon szeretem a komoly zenét hallgatni. Ami pedig az irigység tárgya, az az, hogy itt legalább folyamatosan hallani olyan dolgokról, amik a műalkotással kapcsolatosak. Milyen előzmények vezettek egy egy mű megszületéséhez, hogyan alkottak egyes zeneszerzők, hogy viszonyultak a kortársaikhoz, a régebbi korok zenéihez, ki hogyan viselte a sikert, vagy a sikertelenséget, stb. Mind, mind olyan témák, amik az alkotó embereket mindég is foglalkoztatja. De hol kapja meg ezeket az információkat az, aki például a festészet rabja. Csak áttételesen, ha a zene művészei így, akkor nagy valószínűséggel a festők is hasonló módon viszonyultak az alkotás folyamatához. Ezekre az információkra pedig nagyon is szüksége lenne az alkotó embereknek, nemcsak áttételesen, hanem direktben, hogy helyére tudják tenni a saját tevékenységüket, szenvedélyüket, életüket.
Én úgy látom, a festő, a szobrász ma is marad a másod vonalban, a zenészek és a beszéd, a nyelv művészei mögött, egy kicsit a kézművesek szintjén. Ők is keményen meg kell küzdjenek az anyag fizikai valóságával, másképp nem tudnak értelmes dolgot létrehozni. Az ők kezük bepiszkolódhat, a hangok és a nyelv művészeinek pedig soha, legfeljebb a lelkük, de az nagyon.
Azért tudomásul kell venni, a ma embere a harcait zömmel nem karddal, hanem szavakkal vívja. Akinek pedig nem ez az erőssége, alul marad. Aki nem tudja ügyesen előadni magát a médiákban, az lehet akár milyen nagy művész a maga területén, nem sok sikerre számíthat az életben. A kézműves típusú művészek zöme pedig lássuk be, ilyen. Helyettük az alkotásaik beszélnek, csakhogy annak megértésére sokkal kevesebben fogékonyak, mint a sima beszédre. Hogy ez jól van e így, nem tudom, de úgy tűnik nem tudunk ellene sokat tenni. Egyet viszont igen, nagyon jó munkákat kell alkotni, hogy még a hangja is elakadjon annak, aki rátekint, és elcsodálkozzék, jé, hangok nélkül is lehet üzenni egymásnak, nem középiskolás fokon. Csak ez az egyetlen elégtétel adatik a mai kor vizuális alkotóinak.
Azért tudomásul kell venni, a ma embere a harcait zömmel nem karddal, hanem szavakkal vívja. Akinek pedig nem ez az erőssége, alul marad. Aki nem tudja ügyesen előadni magát a médiákban, az lehet akár milyen nagy művész a maga területén, nem sok sikerre számíthat az életben. A kézműves típusú művészek zöme pedig lássuk be, ilyen. Helyettük az alkotásaik beszélnek, csakhogy annak megértésére sokkal kevesebben fogékonyak, mint a sima beszédre. Hogy ez jól van e így, nem tudom, de úgy tűnik nem tudunk ellene sokat tenni. Egyet viszont igen, nagyon jó munkákat kell alkotni, hogy még a hangja is elakadjon annak, aki rátekint, és elcsodálkozzék, jé, hangok nélkül is lehet üzenni egymásnak, nem középiskolás fokon. Csak ez az egyetlen elégtétel adatik a mai kor vizuális alkotóinak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése