Ha kell, ha valaki, valakik fantáziát látnak benned, akkor nem fogod győzni a festést. Akkor minden mennyiség kevésnek fog tűnni. Akkor elő fog fordulni, hogy egy kiállításra teljesen új képeket kell, hogy fess, mert az előzőek mind elhordták.
Ha nem kellesz, akkor kénytelen vagy csak magadnak festeni. Akkor már nem lesz olyan fontos a mennyiség. Nyilván ez a nehezebb út. A festőnek biztosnak kel lenni abban, hogy amit csinál az akkor is érték, ha mások ezt nem így látják. Nagyon sok példa volt már rá a művészet történetében, hogy ez járható út. A a festő élete viszont tele lesz kudarc élményekkel. A legtöbben le is teszik az ecsetet. Akiben viszont nagyon erős a meggyőződés, az számíthat arra, hogy esetleg a munkái túlélik őt.
Ő viszont valószínű, hogy sokkal rövidebb életet fog élni mint a sikerre ítélt pálya társai. A ma sikeresek pedig ennek a fordítottjára számíthatnak, a munkáik az idő múlásával egyre átlátszóbbak, üresebbek lesznek, hiszen csak egy divatot szolgáltak ki és nem ástak olyan mélyre, mint szerencsétlenebb pálya társaik.
De mindennek az ellenkezője is lehet igaz. Sok festő már életében elismert és híres és gazdag és gondtalan, és a munkái is időt állók lesznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése