2010. március 15., hétfő

Tévút

Nagyon sok festőnek a festésről, mint tevékenységről szerintem téves felfogása van. A képalkotás folyamatát meghatározza náluk valami elgondolás, aminek valójában a vizualitáshoz majdhogynem semmi köze nincs. Mondok egy példát. Egy közismert festőnk szerepelt egy kulturális műsorban, hosszan ecsetelte, mit jelent számára a vízszintes és mit a függőleges. Nagyon meggyőzően magyarázta a vízszintes jelentését, ami számára a mindennapi valóság, az élet nyers tényei, ellentétben a függőlegessel, ami a szellemiséget, az emelkedettséget jelenti. Be is mutatta a megvalósult műalkotást, e gondolat megtestesítőjét, egy hatalmas vásznon egy vízszintes és egy függőleges sávból álló + jelet. Ennyi. Ő megtette a magáét, lefestette az emberiség nagy dilemmáját óriási méretben. Ja, hogy aztán abból senki sem fog arra asszociálni, amire ő gondolt, az őt nem érdekli. Nem vagyunk elég műveltek ahhoz, hogy megértsük az ő nagyságát.

Pedig amit a festő gondol festés közben, az nem utazik a műalkotással tovább. Egyébként is, ha már magyarázgatni kell, megette a fene. Egy jó festménynek egy pillantás alatt el kell tudnia mondani a közlendőjét. Természetesen a titkait órákig lehet elemezgetni, de az legyen a műelemzők dolga, de semmiképpen sem a festőé, aki megalkotta. Így nagyon visszatetsző.

Persze tudom, eltéríteni a saját tévútjától egy festőt, szinte lehetetlen. Főleg akkor, ha ilyen irányú munkássága elismerésben is részesült, valahol magas posztokon fontoskodó művészek által. Jelentős kiállításokra lett meghívva, nyilván hasonló gondolkodású alkotók társaságába. Ettől kezdve nincs menekvés, festőnk nem fog tudni kimászni ebből az ördögi körből.
Elismerem, nagyon kockázatos dolog, valakinek az egész festői életútját tévútnak minősíteni. De ez a minősítés csak magánvélemény, aminek az igazságtartalmáról meg vagyunk győződve. Azt hiszem minden alkotó megteszi ezeket a minősítéseket magában, amikor először találkozik egy kortársának a munkáival. A pozitív vagy negatív minősítés megszületik azonnal. Ami pedig közömbös, azon nincs értelme rágódni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése